A hiányzó klinikai vizsgálatok, kettősvak tesztek nehezítik, hogy széles körben elterjedjen az orvosok körében, többször tapasztaltam, hogy attól tartanak az orvosok, hogy a találgatások, a megfelelő dózis megtalálása egy adott terápiában inkompetens látszatát keltik. Jelenleg nincs olyan laboratóriumi módszer vagy ha van is a lakosság számára nem elérhető, amely alkalmas lenne a szervezet endokannabinoid szintjének mérésére vagy az endokannabinoid rendszer állapotának felmérésére. Erre lehet még éveket kell várnunk, viszont számos állatokon végzet klinikai vizsgálat bizonyítja a CBD hatásosságát különböző autoimmun eredetű vagy neurológia betegségekben. Csak azért nem használni mert nem értjük a pontos hatásmechanizmusát vagy nem tudjuk mérni a hatékonyságát szerintem nagyobb felelőtlenség (főleg, ha az allopatikus orvoslásban alkalmazott terápiák hatástalannak bizonyulnak) mint inkompetensé válni egyesek szemében. VISSZA ↑

Az adagolásnál fontos, hogy minden ember más, függ az endokannabinoid rendszer állapotától, a meglévő betegségektől, tünetektől és az egyedi érzékenységtől. Fontos, hogy magunk tapasztaljuk ki a szervezetünk visszajelzései alapján, mi a legjobb nekünk.  A legtöbb esetben 1-2 cseppel érdemes kezdeni és hetente emelni, ha nincs pozitív változás. A CBD nem csodaszer, nem segít mindenkin, minden esetben és minden stádiumban! Vannak hazai és külföldi tapasztalatok is amire lehet hagyatkozni egy terápiás dózis megtalálásában és vannak olyan állapotok, amik felülírhatnak néhány íratlan szabályt, de mindenképp fontos, hogy az, aki alkalmazza tegyen megfigyeléseket saját magára vonatkozólag, esetleg vezessen naplót a tapasztalt változásokról, ez nagy segítség lehet a kezelőorvosának vagy természetgyógyászának a további dózisok meghatározásában. VISSZA ↑

Időszámításunk előtti 7. a kínai és a perzsa orvosok kannabisz virágokat és magokat írtak fel az összehúzódások beindítására, a vetélés megakadályozására és a szülés utáni vérzés előfordulásának csökkentésére. A 19. század közepére a kannabisz tinktúrák használta elterjedté vált a nyugati kultúrákban, a terhesség beindítására és a szülés előtti hányinger csökkentésére. A kannabisz használata a terhesség okozta fájdalom és egyéb szövődmények ellen olyan más kultúrákban is megjelent, mint az afrikai, az indiai és a délkelet-ázsiai. Viszont akkoriban nem volt ilyen magas a növények THC tartalma, véleményem szerint egy magas CBD és alacsony THC tartalmú kannabisz növény biztonsággal alkalmazható a terhesség során ha az indokolt. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az endokannabinoid rendszer – a test természetes kannabinoid rendszerre – rendkívül aktív a magzati fejlődés során. Sőt, tanulmányok kimutatták az endokannabinoidok (anandamid és 2-AG) jelenlétét az anyatejben, utalva arra, hogy a kannabisz vegyületei előnyösek lehetnek az újszülött számára.

A feltételezések szerint a kannabinoidok a következő módokon járulhatnak hozzá a magzati fejlődéshez:

• Az embrió beültetése a méh falába
• Idegirendszeri fejlődés (újonnan képződő agysejtek támogatása)
• Védelem az agysejt veszteséggel szemben (születési rendellenességek)
• A tej szopás beindítása

Úgy tűnik, hogy a kannabisznak való kitettség a magzati fejlődés során széles körű hatást gyakorol az újszülött egészségére. Az azonban, hogy ezek a hatások jótékonyak vagy károsak, még nem teljesen tisztázott.
Továbbá a legmagasabb anandamid szint a nőknél a szaporítószervekben mérhető legfőképp a méhben, a menstruációs ciklusok bizonyos időszakaiban, mint pl. az ovuláció a méh 100x több anandamidot termel, mint az agy, ezért is érezzük magunkat ilyenkor a legjobb formában. Összességében úgy gondolom, tehát, hogy mind a nőgyógyászatban mind a terhesgondozásban a jövőben fontos szerepe lehet a CBD-nek. VISSZA ↑

Egy friss kutatás szerint a kannabisz hatékony alternatívát biztosíthat úgy a fájdalomcsillapítás terén, mint az álmatlanságban(insomnia) szenvedők számára, akik szeretnék elkerülni a vényköteles gyógyszereket, illetve opiátokat. A kutatást a Journal of Psychoactive Drugs közölte. Egy amerikai államban 1000 olyan embert vizsgáltak, akik orvosi kannabiszt használnak. Az emberek 65%-a fájdalomcsillapítás céljából kezdte el alkalmazni és 80%-uk szerint rendkívül hasznosnak bizonyult. Ennek következményeképp ezen egyének 82%-a képes volt csökkenteni a vényköteles fájdalomcsillapítók adagját, illetve teljesen abbahagyni a gyógyszer szedését. Ez az arány 88%-ra növekedett, ha opiátszármazékról volt szó. A megkérdezettek 74%-a a vásárláskor azt remélte, hogy az elalvásban is segít majd a kannabisz. 84%-uk állítása szerint valóban segített és 83% azt mondta, hogy mellette sikerült csökkenteni, illetve teljesen kihagyni az altatók szedését. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a kannabisz segíthet csökkenteni az opiátszármazékok használatát, a kutatók azonban óvatosak, ugyanis több kutatásra van szükség a kannabisz lehetséges terápiás hatásainak megértéséhez.

“Az amerikai felnőttek mintegy 20%-a szenved krónikus fájdalomtól és minden harmadik felnőtt nem alszik eleget,” magyarázza Dr. Gwen Wurm, a Miami Miller Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati osztályának egyetemi tanára.

A hagyományos gyógyszerek és fájdalomcsillapítók segíthetnek, de olykor csak súlyos mellékhatások árán. Az opiátok deprimálják a légzőrendszert (gátolják), ezért a túladagolás halálos kimenetelű is lehet.

“Az opiátok szedése toleranciát fejt ki a szervezetben, ami azt jelenti, hogy az azonos hatás eléréséhez idővel az adag növelése szükséges,” – mondta Dr. Julia Arnsten, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola tanára. “Ez azt jelenti, hogy a krónikus fájdalomban szenvedők idővel gyakran növelik saját adagjukat, ezáltal növelve a túladagolás kockázatát.” VISSZA ↑

Röviden, nem, a CBD nem okoz függőséget.
A kannabiszfogyasztókat jellemzően gúnyolják rövidtávú emlékezetzavarukért, illetve nyílt aggályok övezik a kannabiszfogyasztás okozta memóriaromlást is, különösképp azon idősek körében, akik terápiás opcióként veszik fontolóra a kannabiszt. Egyelőre csekély mennyiségű, mégis egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a kannabidiol (CBD), a kannabisz egy nem-mérgező komponense, a memóriára gyakorolt hatásának köszönhetően segítheti a függőségekből való felépülést. A függőség kifejezésnek számos aspektusa van, ezért orvosi diagnózis felállításakor nem ezt a szót használják (helyette inkább a szenvedélybetegség, addikció, kóros szenvedély terminusok szolgálnak a függőségre utaló szokások árnyalatainak megkülönböztetésére. A pontos definíció igénye nélkül, a valamilyen viselkedésminta által kiváltott sóvárgás (cue-induced cravings) erősen megnehezíti a függőségből való felépülést – legyen az például az alkoholfogyasztás csábítása közösségi eseményeken, vagy a dohányzással párosított minták valamelyike. Amikor valaki, valamilyen szer utáni sóvárgásnak van kitéve, a szer által kiváltott hatás egy bizonyos ideig tart, majd elraktározódik, tehát a továbbiakban ismét előidézhető. A CBD kifejezetten ezt a megerősítési folyamatot akadályozza, enyhítve ezzel a később jelentkező sóvárgást. VISSZA ↑

Egy optimális CBD terápia kialakítása során a kísérletezés elkerülhetetlen. A megfelelő dózis beállítása nem egyszerű feladat sem az orvos, sem a beteg számára. Egy 2017-es felmérés szerint az orvosok nagytöbbsége sosem tanult a kannabiszról iskolai évei alatt. Kevesen érzik magukat elég képzettnek magukat ahhoz, hogy javaslatot tegyenek az alkalmazás módjára, vagy az esetleges mellékhatásokra vonatkozóan. A CBD teljesen eltér más terápiás hatóanyagoktól. Néhány beteg esetében kis dózis is hatásos lehet, míg mások hihetetlenül nagy mennyiségű CBD-t használnak. Tapasztalatok szerint, egy felnőtt pácienseknél akár napi 1mg kannabinoid alkalmazása is változást hozhat, míg mások naponta több, mint 2000 mg-ot fogyasztanak káros hatások nélkül. A kannabisz számtalan formát ölt és rengeteg lehetőséget hordoz magában. VISSZA ↑

A kérdés helyesen úgy szólna mi a különbség a kendermag olajban oldott CBD és az MCT olajban oldott CBD között, és ebben már a válasz is benne van, az oldószer. A legtöbb esetben a CBD-t kendermagolajban oldják, tehát az ipari kendernek nevezett növény magjából hideg sajtolással készült olajjal. A kendermagban a többszörösen telítettlen omega 3 és 6 zsírsavak mellet számos ásványi anyag is megtalálható, mint például kalcium, vas, foszfor, magnézium, kálium, cink, mangán és réz. Ezenkívül E-vitamint és B-vitaminokat (B1, B2, B3 és B6) is tartalmaz.

Újabban megjelnetek olyan CBD olajok is melyek MCT olajban vannak oldva. Az MCT-olajban kizárólag közepes láncú zsírsavak találhatóak (MCT = Medium Chained Triglycerides). A normál olajokat és zsírokat (növényi olajok és állati zsírok) hosszú láncú zsírsavak alkotják. Kivétel a kókuszzsír és a pálmamag zsírja, illetve a tejzsír (vaj/ghee), amelyekben a hosszú láncú zsírsavak mellett szintén van valamennyi közepes-láncú zsírsav is. A rövid és közepes láncú zsírsavak, mint amilyenek az MCT-olajban vannak, a szőlőcukorhoz hasonló gyorsasággal emésztődnek meg/szívódnak fel, és sem zsíremésztő lipáz-enzim, sem epe nem kell hozzá. Ezzel szemben a normál zsírok/olajok lassan, epe és megfelelő mennyiségű lipáz-enzim segítségével képesek csak hasznosulni. További lényeges különbség az MCT-olaj és a normál olajok/zsírok között, hogy az MCT zsírsavai a májban a vajsav egyik változatává és egyéb ketontestekké alakulnak, amelyek az agy számára jobb üzemanyagok, mint a szokásos glükóz. Tehát ha valakinek epe problémái vannak vagy ketogén diétáén van és az MCT olajat részesíti előnyben akkor érdemes ezt a változatot választania. Nyilván ezek a mindkét olajnál felsorolt pozitív tulajdonságok nagyobb mennyiségben érvényesülnek a szervezetben, így érdemes mindkettőt külön-külön is beilleszteni az étrendünkbe. Alapból a CBD bevételét zsíros ételek elfogyasztása után szoktuk javasolni, a jobb biológiai hasznosulás miatt. így, ha nincs is időnk étkezni előtte akkor egy evőkanál kendermagolaj, MCT olaj vagy akár omega3 olaj jó opció lehet, hogy növeljük a CBD hatásosságát. VISSZA ↑

A CBD olajok gyártásánál a legfontosabb szempontok, a hatóanyagok, terpének lehető legkoncentráltabb kivonása a növényből úgy, hogy a molekulák ne sérüljenek, illetve minél kevesebb felesleges anyag (pl. klorofill) kerüljön a végtermékbe. Különböző kivonási eljárások léteznek a CBD olaj gyártásánál, a legkíméletesebb és legjobb kivonási forma az alkoholos desztilláció. Hátránya, hogy az ipari kenderből készült alacsony CBD (2-3%) tartalmú virágzatból készült olajok előállításához rengeteg alkoholra (oldószerre) lenne szükség, ami nagyon megdrágítaná a gyártási folyamatot így a legtöbbször az ipari kendernél a szuperkritikus CO2 kivonást alkalmazzák. A CO2 kivonáshoz nagyon nagy szakértelemmel kell rendelkezni, hogy a hőmérséklet és a nyomás megfelelően legyen beállítva, ha túl magas hőmérsékleten, nem megfelelő nyomáson vonják ki a hatóanyagokat, akkor az érzékeny molekulák sérülnek, rengeteg klorofill kerül a végtermékbe ennek köszönheti sötét zöldes-barna színét és fanyar ízét. A Marry Jane olajok nem ipari kenderből készülnek, hanem magas gyanta és CBD (15-20%) tartalmú nemesített kannabisz növények virágzatából. Így sokkal kevesebb növényi részt kell oldószerbe (alkohol) áztatni, ahhoz, hogy kinyerjék az értékes hatóanyagokat. A kíméletes alkoholos desztillációnak köszönhetően, a végtermék megtartja minden fontos komponensét, fitokannabinoidok, terpének, aminosavak, flavonoidok stb. Így lesz a Marry Jane CBD olaj gyönyörű sárgás zöld színű, gazdag aromájú és teljes spektrumú. VISSZA ↑

A teljes spektrumú CBD olajban a CBD mellett más természetesen előforduló kannabinoidok, terpének, flavonoidok és növényi hatóanyagok is megtalálhatók. Az izolált CBD olajban csak CBD hatóanyag és valamilyen vivőolaj található. A CBD izolátumokból hiányoznak bizonyos aromás terpének és más kannabinoidok, melyek kölcsönhatásba lépnek, hogy fokozzák a CBD terápiás hatását (társas-hatás). Az egymolekulás kannabinoidok egyszerűen nem annyira sokoldalúak, vagy hatékonyak, mint a teljes spektrumú növényi készítmények. VISSZA ↑

A különböző kannabisz fajták ízüket, illatukat, valamint gyógyító hatásukat a bennük található terpének és kannabinoidok kombinációinak köszönhetik. A terpének izoprén molekulákból felépülő, kellemes illatú vegyületek, amelyek számos növényben megtalálhatók. Például a ß-kariofillén előfordul a fekete borsban, a szegfűszegben, néhány cannabis sativa fajtában, a rozmaringban, a fahéjban, a bazsalikomban és a komlóban is. A kannabinoidok terpenofenolos vegyületek, amelyek részben terpenoidok és részben fenolok. A terpének egyszerre több különböző gyógyhatással is rendelkeznek, ez képezi a közöttük létrejövő szinergiák alapját. Ezek a halmozott előnyök nagyban javítják a sikeres kezelések esélyeit, ezt nevezzük társas hatásnak. (Entourage effect). VISSZA ↑

„Kendernek” nevezzük azokat az ipari, nem tudatmódosító kannabisz fajtákat, amelyeket főként vetőmagok előállítása céljából termesztenek. A magokból például kendermag olajat lehet előállítani. Eredetileg azonban cannabis sativa fajtáknak nevezték őket. A kender növény vagy latin nevén Cannabis Sativa már évezredek óta ismert haszon- és gyógynövény. Rostjából kötelet, textilt, cipőt, papírt készítettek. Magjából hidegsajtolással értékes és finom olaj nyerhető, melyet étkezési és kozmetikai céllal is hasznának. ezek akár 4 méter magasra is megnőhetnek, virágzatuk ritka, gyantatartalmuk alacsony. A legtöbb CBD olaj is ilyen ipari kenderből készül, mely alacsony THC tartalmú, de a CBD is csupán 2-3% benne. A Marry Jane CBD olajok pl. magas CBD tartalmú nemesített kannabisz növényekből készülnek. Az évek során számtalan keresztezés született, ezeket hívjuk straineknek, a cél a minél magasabb terméshozam és THC tartalom elérése volt, hisz a rekreációs célra használt fajtáknál a THC pszichoaktív hatása játszik szerepet. A különböző straineket csoportosíthatjuk pl. íz, illat, THC, illetve CBD tartalom, hatás stb. szerint. Az elmúlt 5 évben megnőtt az igény a magas CBD tartalmú nemesített növények iránt is, így számos új keresztezés született. A CBD tartalom fordítottan arányos a THC tartalommal tehát ha pl a CBD hatóanyagtartalmát növelni akarjuk akkor ezzel egyidejűleg a THC tartalom csökken a kettő együtt összesen átlagban maximum 20-25% körül mozog, de ismerünk már olyan fajtákat is, aminek a THC tartalma 30% körüli. Az, hogy az ilyen magas THC tartalomnak milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre további témaköröket boncolgat, de maradjunk annyiban, hogy az el tudom képzelni extrém esetben egy ilyen magas THC tartalmú növény terápiás használatát is pl a hospice ellátás, mondjuk egy végstádiumos rákos beteg fájdalmainak enyhítésénél.

A kérdésre visszatérve a köztudatban elterjedt állítás szerint a kender, vagy latinul Cannabis, neve alapján a kétszikűek osztályába a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melynek négy alfaja ismert: Cannabis indica, Cannabis sativa, Cannabis ruderalis és Cannabis spontanea. Napjainkban azonban születnek erről eltérő vélemények is. Dr. Ethan Russo szerint “Vannak biokémiailag különböző kannabisz fajták, ám a laikus irodalomban általánosan alkalmazott sativa/indica megkülönböztetés teljes ostobaság és hiábavaló. Jelenleg semmilyen módon nem lehet meghatározni egy adott kannabisz növény biokémiai tartalmát a magassága, elágazása vagy a levél morfológiája alapján.”

Régóta vitatott, hogy van-e értelme a kannabisz megkülönböztetésének Sativa, Indica és Ruderalis fajták szerint. A szakértők szerint sokkal fontosabb megkülönböztető tényező az egyedi kannabinoid- és terpénprofil főleg, ha terápiás céllal fordulunk e gyógynövény felé. VISSZA ↑

Az alkalmazásnál ugye azt szokták általánosságban javasolni, hogy kezdjünk egy kis adag CBD-vel és figyeljük meg 1-3 héten át. Mivel a kannabinoidok zsírban tárolódnak, körülbelül ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a CBD beépüljön a szervezetbe és kifejtse a teljes hatását. Ez azért fontos mert egy úgynevezett “haranggörbe hatás” vagy másnéven kétfázisú hatás érvényesül a kannabisz adagolásánál. A kannabisz vegyületek kétfázisú tulajdonságokkal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az alacsony és a magas dózis ugyanazon anyagból képes ellentétes hatásokat kifejteni. Kis adagokban a CBD inkább stimulál; nagy dózisban szedál. A túlzott mennyiségű CBD kevésbé hatékony lehet terápiásan, mint egy mérsékelt adag. A terápia esetében gyakran a “kevesebb több” megközelítés érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kannabisz jobb terápiás hatást hoz mindaddig, amíg az adag növekszik és el nem éri a beteg optimális dózisának szintjét, a további emelésnél a terápiás hatások csökkennek és mellékhatások jelentkezhetnek. Az optimális adag megtalálása elengedhetetlen a betegek számára, mert a kannabiszt nem lehet úgy alkalmazni, mint egy hagyományos gyógyszerkészítményt.

Ha egy jó időszak után a hatások megszűnnek vagy csökkenni látszanak, az azt jelentheti, hogy túlléptük a beteg számára optimális adagot. A kannabinoid receptorok működésképtelenné válhatnak, ha túl sok kannabinoidot viszünk be a rendszerbe. Körülbelül 1-3 hétre van szükségünk ahhoz, hogy megfigyeljük a korábbi dózisnövekedés teljes eredményét – tehát ha túl gyorsan növeljük, akkor még nem látjuk a teljes eredményt, mielőtt újra hozzáadunk. Így egy idő múlva ez felgyülemlik és pl. az autista gyerekeknél – akik nagyon érzékenyek – azt látni, hogy akár fél mg túllépés is képes kizökkenteni őket a terápiás ablakból (az a dózistartomány, amiben terápiásan hatásos a CBD). Ezért kezdjünk nagyon alacsonyan. Ha egy adaggal nincs SEMMILYEN eredmény (egyáltalán SEMMI, a legkisebb pozitív változás is eredménynek számít), akkor növelhetjük az adagot, és ugyanazt a folyamatot követhetjük.

Ha van valami változás – akkor kivárunk azzal az adaggal – legalább három hétig, vagy még tovább, amíg nagyon jó képet nem kapunk arról, hogyan hat az a bizonyos adag. (Súlyos esetben gyorsabban is lehet növelni az adagot). Ezután tovább növeljük az adagot – ugyanazzal az eljárással. Ha a hozzáadott adag után nem kapunk jobb eredményt – visszatérünk az előző adaghoz. Ha megszűnnek a pozitív hatások, akkor indítsuk újra az adagolást (két nap olajmentesség – vagy még több), és kezdjük el újra azt az adagot, aminél először jó eredményeket értünk el, attól függően, hogy mennyi ideig használtuk azt az adagot, ami a receptorokat “telítette”.

Az úgynevezett újraindítás, vagy öblítés segíthet a receptorokat újra érzékenyíteni. Például 3 hét CBD olaj használat után 4-5 napos öblítés. Ebben az időszakban teljesen felfüggesztjük a CBD olaj használatát. Az újraindítást jóval kisebb, akár fele akkora dózissal is el lehet kezdeni, mivel ilyenkor a receptorok sokkal érzékenyebbek lesznek, így kisebb dózissal ugyanazt a hatást is el lehet érni. VISSZA ↑